Szója oltóporról

image_pdfimage_print

„RhizoNat Extra természetes szója oltópor:

„RhizoNat Extra természetes szója oltópor” nagy nitrogénkötő képességű, Bradyrhizobium japonicumokat tartalmazó, természetes eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

A szója termesztésénél különleges szerepe van az úgynevezett Bradyrhizobium japonicum baktériumnak, illetve a Bradyrhizobium japonicum baktérium faj törzseinek és biotípusainak.

Ha ilyenek vannak a talajban, ezek a szója gyökérzetén fejlődő gümőkben a légköri nitrogént megkötik és a növénynek átadják. Ennek eredményeként a gazdanövény (szója) nagyobb termést hoz, és nitrogénnel gazdagítja a talajt.

Jól láthatóak szója gyökérzetén fejlődő gümők

Jól láthatóak a szója gyökérzetén fejlődő gümők

 

Az európai talajokban eredetileg nincs szója Bradyrhizobium japonicum. Ezért szükséges az elvetni kívánt magvakat különleges Bradyrhizobium japonicum törzseket tartalmazó készítményekkel, oltóanyagokkal kezelni.

Oltóanyag

Szója oltóanyag

 

A RhizoNat Extra természetes szója oltóanyag előállítására olyan eljárást alkalmazunk, amely eljárás eredményeként nyert Bradyrhizobium japonicumok a szántóföldi termesztés során előforduló legtöbb talajtípuson jól szaporodnak és jó nitrogénkötő képességgel rendelkeznek.

Eljárásunknál a Bradyrhizobium japonicum törzsek szaporítását nem mesterséges táptalajon (in vitro), hanem talajban termesztett szója gyökérzetén fejlődő gümőkben (in vivo) végezzük GMO mentes szója fajtákon, műtrágya és vegyszermentes területen.

Az oltóanyag hatása igen jó, mivel nem egy Bradyrhizobium japonicum törzset, hanem a természetes viszonyok között legjobban szaporodó és nitrogént legjobban megkötő Bradyrhizobium japonicum törzsek populációját tartalmazza, amely a különböző termesztési viszonyokhoz tág határok között tud alkalmazkodni. Az oltóanyag valamennyi eddig ismert oltóanyagnál tartósabb és hosszabb élettartalmú, mivel mindössze csak 5% vizet tartalmaz. A kiszáradással szemben ellenálló Bradyrhizobium japonicumokat száraz és hűvös helyen tartva, ezek két évnél hosszabb ideig is megtartják maximális fertőző- és nitrogénkötő képességüket.

Az oltópor használata esetén a szója növény hektáronként 180-200 kg nitrogént köt meg a légkörből, melyből 50%-ot saját maga használ fel, a többit a talajban hagyja az utónövénynek.