+36 30 632 4642 blueseedkft@t-online.hu
  • angol
  • Magyar

Szójamag oltása

A szója nem őshonos növény hazánkban, ezért célszerű a szójamagot minden vetés előtt oltóanyaggal kezelni. Hiszen a szója oltására, baktériumos kezelésére, elsősorban ott van szükség, ahol még nem termesztettek szóját.

szoja noveny

A szójával a Rhizobium japonicum baktérium képes szimbiózist kialakítani.

Ennek során a növény gyökerén, ritkábban szárán is gümők jönnek létre, amelyekben az átalakult baktériumok a levegő molekuláris nitrogénjét megkötik, vagyis ammóniává redukálják, amely már a növényi partner számára is hasznosítható.

A növény így nem függ a talaj nitrogéntartalmától, mivel nitrogénszükségletét fedezheti a szimbiotikus kapcsolatból származó nitrogénvegyületekkel, amíg a baktérium a növény fotoszintéziséből származó szénforráshoz juthat hozzá.

A szimbiotikus együttműködés nemcsak a résztvevő partnerek számára kedvező, hanem alapvető jelentőségű az egész élővilág szempontjából is. A Föld légkörének ugyan 78%-a nitrogéngáz, ezt azonban az élőlények túlnyomó többsége nem tudja hasznosítani. Csak néhány prokarióta szervezet rendelkezik azzal a képességgel, hogy a légköri nitrogént redukálja, és így a többi élőlény számára is elérhetővé tegye. Egyes prokarióták szabadon élve vagy növényekkel laza asszociációban is képesek a nitrogénkötésre (pl. Klebsiella, Azospirillum), míg mások ezt egy gazdanövénnyel kialakított szimbiózisban végzik (pl. Rhizobium).

Ez utóbbi rendszerek azonban a szorosabb kapcsolat és együttműködés következtében sokkal hatékonyabbak, és így a nitrogénkörforgásban a legnagyobb szerves nitrogénforrást biztosítják. A biológiai nitrogénkötés a mezőgazdaságilag művelt területeken összességében 44 x 10tonna kötött nitrogént állít elő évente, ebből becslések szerint 35 x 106 tonna a Rhizobiumok által a pillangós virágú növények gyökérgümőiben ammóniává redukált nitrogén.

Ebből következik, hogy a legtöbb esetben Rhizobium japonicum baktériumot is biztosítanunk kell a szójatermesztéshez. A megfelelő oltással hozzájárulunk ahhoz, hogy szója gyökérzetén gümők fejlődjenek.

szojamag
szoja noveny

Milyen tényezők befolyásolhatják a szójamag oltását?

R

az oltóanyag szavatossági ideje

R

az oltás és a vetés között eltelt idő

R

az oltóanyag tárolásának körülményei a felhasználás előtt

R

a vetőmag tárolásának körülményei az oltást követően

Az oltás műveleténél gondosan kell eljárni, mivel a Rhizobium baktérium meglehetősen érzékeny a környezeti tényezőkre.

R

Az oltóanyagot a felhasználási javaslat szerint – egyenletesen és kíméletesen – kell a magra juttatni.

R

Hosszabb ideig ne tároljuk az oltott magot.

R

Az oltást lehetőleg közvetlen fénytől védett, árnyékos vagy zárt helyen végezzük.

R

Az oltóanyagot és az oltott vetőmagot is óvjuk a közvetlen fénytől.

Az oltás, illetve a légköri N-kötés hatásosságáról jó esetben már a vegetáció 4. és 5. hetében meggyőződhetünk. Ekkor már gombostűfej nagyságú gümőket találunk. Később a nagyobb gümők sárgás-rózsaszín metszési felülete mutatja, hogy aktív légköri N-megkötés folyik.

A vetőmag oltási technológiák ellenére előfordulhat, hogy alacsony arányban, vagy nem képződnek nitrogénkötő gümők a szója növényen.

Milyen tényezők befolyásolják a gümőképződést a szóján?

 

A talaj kémhatása

A Rhizobium japonicum baktérium a semleges, 7 pH értékű, illetve az enyhén savas, 6 – 7 pH kémhatású talajokban fejlődnek a legjobban. 5 pH értéknél kisebb kémhatású talajokon nem jön létre a szimbiózis. (kisebb számban ugyan képződhetnek nitrogénkötő gümők.) A talaj szélsőséges kémhatása korlátozza a tápanyagok hozzáférhetőségét.

A talaj hőmérséklete

Az N-fixálást főleg 15-25 °C között megfelelő. Minél magasabb a talajhőmérséklete, elérve akár 35-40 °C közötti talajhőmérsékletet, a Rhizobium baktérium és a növény közötti kapcsolat kialakulása elmaradhat. A szemcsés szerkezetű talajokban a baktérium hőtűrése, túlélési aránya magasabb. 

A talaj nedvességtartalma

A túlzottan nedves és száraz talaj, a levegőtlen, pangóvizes talaj kedvezőtlenül hat a gümőképződésre és nitrogénkötésre.

A talaj tápanyag-ellátottsága

A gümőképződésre előnyösen hat a talaj kalcium-, foszfor-, és molibdénellátottsága. A nagymértékű N műtrágya kerülendő, a talaj magas nitrátellátottsága gátolja a gümőképződés kialakulását, az energiafelhasználás szempontjából kedvezőbb a növény számára a talajból felvenni.

Növényvédő szerek

A növényvédő szerek szintén hatással lehetnek a Rhizobium baktérium életképességére, főként a gombaölő szerek.

Forrás: Dusha Ilona-Kondorosi Ádám (1999): Baktérium-növény jelcsere a szimbiotikus nitrogénkötésben. in: Balázs Ervin-Dudits Dénes (szerk.): Molekuláris növénybiológia. Akadémiai Kiadó, budapest / Balikó Sándor (2015): Szójatermesztés korszerűen, s-press 5 kft. gondozásában / gabonakutato.hu / agrarforum.hu