Szója oltóporról

„RhizoNat Extra természetes szója oltópor:

„RhizoNat Extra természetes szója oltópor” nagy nitrogénkötő képességű, Bradyrhizobium japonicumokat tartalmazó, természetes eredetű, hozamfokozó szója oltóanyag, mely biotermesztésnél is felhasználható.

A szója termesztésénél különleges szerepe van az úgynevezett Bradyrhizobium japonicum baktériumnak, illetve a Bradyrhizobium japonicum baktérium faj törzseinek és biotípusainak.

Ha ilyenek vannak a talajban, ezek a szója gyökérzetén fejlődő gümőkben a légköri nitrogént megkötik és a növénynek átadják. Ennek eredményeként a gazdanövény (szója) nagyobb termést hoz, és nitrogénnel gazdagítja a talajt.

Jól láthatóak szója gyökérzetén fejlődő gümők

Jól láthatóak a szója gyökérzetén fejlődő gümők

 

Az európai talajokban eredetileg nincs szója Bradyrhizobium japonicum. Ezért szükséges az elvetni kívánt magvakat különleges Bradyrhizobium japonicum törzseket tartalmazó készítményekkel, oltóanyagokkal kezelni.

Oltóanyag

Szója oltóanyag

 

A RhizoNat Extra természetes szója oltóanyag előállítására olyan eljárást alkalmazunk, amely eljárás eredményeként nyert Bradyrhizobium japonicumok a szántóföldi termesztés során előforduló legtöbb talajtípuson jól szaporodnak és jó nitrogénkötő képességgel rendelkeznek.

Eljárásunknál a Bradyrhizobium japonicum törzsek szaporítását nem mesterséges táptalajon (in vitro), hanem talajban termesztett szója gyökérzetén fejlődő gümőkben (in vivo) végezzük GMO mentes szója fajtákon, műtrágya és vegyszermentes területen.

Az oltóanyag hatása igen jó, mivel nem egy Bradyrhizobium japonicum törzset, hanem a természetes viszonyok között legjobban szaporodó és nitrogént legjobban megkötő Bradyrhizobium japonicum törzsek populációját tartalmazza, amely a különböző termesztési viszonyokhoz tág határok között tud alkalmazkodni. Az oltóanyag valamennyi eddig ismert oltóanyagnál tartósabb és hosszabb élettartalmú, mivel mindössze csak 5% vizet tartalmaz. A kiszáradással szemben ellenálló Bradyrhizobium japonicumokat száraz és hűvös helyen tartva, ezek két évnél hosszabb ideig is megtartják maximális fertőző- és nitrogénkötő képességüket.

Az oltópor használata esetén a szója növény hektáronként 180-200 kg nitrogént köt meg a légkörből, melyből 50%-ot saját maga használ fel, a többit a talajban hagyja az utónövénynek.




Oltópor hatékonyság

RhizoNat Extra természetes szója oltópor hatékonyságának vizsgálata:

Szója4

Szója5

Szója6

 

Kezelt-nem kezelt - magyar copy

Az oltópor hatása a szója növényre

 

Búza

A búza hozama közel 25 %-kal több volt a szója elővetemény után




Felhasználás

Összetétel:

Őrölt Bradyrhizobium japonicum gümő talajjal (99,9 m/m%), Rhodamine B 500

festékanyag (0,1 m/m%).

Hatóanyag tartalom:

Szimbionta N-kötők száma minimum 1,0 x 106 db/g.

Felhasználás:

Szója vetőmag oltására.

A vetőmagot 0,4 liter víz/100 kg vetőmag arányban állandó keverés közben egyenletesen meg kell nedvesíteni, majd a nedves magra folyamatos keverés mellett rá kell szórni az oltóanyagot (100 gramm oltóanyag/100 kg vetőmag arányban). A keverést addig kell folytatni, amíg a mag rózsaszínűvé válik.

Oltóporral nem kezelt vetőmag

Oltóporral nem kezelt vetőmag

 

Oltóporral kezelt vetőmag

Oltóporral kezelt vetőmag

A kezelés után a magot szárítani szükséges. A szárított vetőmagon a Bradyrhizobium japonicum 70 napig megtartja a csírázási képességét.




Vetőmag oltása

A szójamag oltása*

A szójamag oltására – baktériumos kezelésére – elsősorban ott van szükség, ahol még nem termesztettek szóját, és így a talajban nem tudott elszaporodni a Rhizobium japonicum baktérium. A szóját rendszeresen termelő gazdaságokban, ahol a talajok bőségesen „ellátottak” a baktériummal, az ismételt oltástól eltekinthetünk. (Ugyanakkor ismert, hogy a világ vezető szójatermesztő országában, az Amerikai Egyesült Államokban azt tartják, hogy legalább három évente célszerű oltott vetőmagot használni a szóját hosszú idő óta termő területeken is.)

Gyakorlati tapasztalatok alapján már a XIX. század közepén leírták, hogy „a pillangósok nitrogéngyűjtők, és ez a tulajdonságuk a gyökérgümőkkel függ össze”. 1888-ban már azt is felismerték (Hellriegel-Willfart), hogy a pillangós növények és a Rhizobium között kapcsolat van.

Ezt követően néhány év alatt kereskedelmi forgalomba került az első használható oltóanyag, a Nitragin. A talaj, majd később a vetőmag oltását tulajdonképpen a XIX. század végétől ismerik. A Rhizobium japonicum kifejezetten a szójával képes szimbiózisban légköri nitrogént megkötni. Maga a N-fixálás bonyolult kémiai folyamatok sora, amelynek révén „a gyökérgümőkben a levegő nitrogénmolekuláit >>megkötik<<, pontosabban ammóniává redukálják, amely ebben a formában már a gazdanövény számára is használható nitrogénforrás”.

Az így megkötött légköri N mennyisége igen jelentős, legnagyobb része a szóját táplálja, egy része a talajban, az utónövényben hasznosul. (Általános gyakorlati tapasztalat, hogy a szóját követő őszi kalászosok jól kihasználják a szója által „visszahagyott” nitrogént.)

Napjainkban – a folyamatosan emelkedő műtrágya árak mellett – különösen megfontolandó, hogy ne mondjunk le arról a nitrogénről, amelyet a természet kínál a gazdálkodónak. Ehhez „csupán” – mivel a Rhizobium japonicum nem honos a hazai talajban! – baktériummal, oltóporral kell kezelni a vetőmagot. Az utóbbi években – elsősorban külföldi társaságok hazai vállalati gyakorlatában – egyre nagyobb teret kap az oltott és csávázott formában magkezelt szója vetőmag forgalmazása, amelyet egyre több hazai vetőmag-forgalmazó is követ. Ezzel a termelő mentesül a szójamag oltásának kényes és nagy körültekintést igénylő feladatától.

A vetőmag kezelését a használati útmutató szerint célszerű végezni, amennyiben az nedvesített magra történő kezelést ír elő, semmiképpen se szórjuk a port szárazon a vetőgép magládájába, elosztójába.

Feltéve, hogy a vetőmagot mégis magunk oltjuk, úgy – annak sikerét elősegítendő – néhány tényt a Rhizobium japonicummal kapcsolatban célszerű ismerni.

A légköri N-fixálást jó néhány körülmény befolyásolja:

  • a hőmérséklet 15-25 °C  között megfelelő,
  • a talaj magas N-ellátottsága csökkenti a működésüket,
  • a szélsőséges szárazság és a túlzottan nedves, levegőtlen, pangóvizes talaj ugyancsak nem kívánatos,
  • savanyú talajokon a légköri N-megkötés elmarad,
  • ugyanakkor a Ca, Mo, Fe, Co előnyösen hatnak a működésükre.

A Rhizobium baktérium meglehetősen érzékeny a környezeti tényezőkre, éppen ezért az oltás műveleténél gondosan kell eljárni:

  • az oltóanyagot a felhasználási javaslat szerint – egyenletesen és kíméletesen – kell a magra juttatni. (Jobb híján alacsony fordulatszámú betonkeverő is megfelel a célnak),
  • egyszerre csupán annyi magot kezeljünk, amennyit egy nap alatt el fogunk vetni, hosszabb ideig ne tároljuk az oltott magot,
  • az oltóport és az oltott vetőmagot óvjuk a közvetlen fénytől, az oltást lehetőleg közvetlen fénytől védett, árnyékos vagy zárt helyen végezzük.

Az oltás, illetve a légköri N-kötés hatásosságáról – jó esetben – már a vegetáció 4., 5. hetében meggyőződhetünk, ekkor már gombostűfej nagyságú gümőket találunk. Később a nagyobb gümők sárgás-rózsaszín metszési felülete mutatja, hogy aktív légköri N-megkötés folyik.

*Forrás: Balikó Sándor (2015): Szójatermesztés korszerűen, S-Press 5 Kft. gondozásában, 28-29 o.